Kolosztóma - általános információk

A vastagbélen kivezetésre kerülő sztómát kolosztómának nevezzük és ez a leggyakoribb sztóma típus. Lehet átmeneti vagy végleges. Kialakítható egy nyílással (a bél végét vezeti ki a hasfalon keresztül) vagy két nyílással, úgynevezett kacs-sztóma (a bél oldalát emelik a hasfal fölé és ejtenek nyílást azon). Kolosztóma készíthető a vakbélen, a vastagbél felszálló, haránt, leszálló ágán és a szigmabélen. A széklet konzisztenciája különböző a vastagbél szakaszain, minél közelebb van a végbélhez, annál sűrűbb. A sztómában nincsenek idegvégződések, ezért a sztóma nem fáj, de körülötte a bőr érzékeny, fájdalmas lehet.

Coecosztóma

A vakbélen képzet sztóma. Műtét során a vakbelet vezetik át a hasfalon. A has jobboldalán helyezkedik el, a bőr szintjéből alig emelkedik ki. Nagyon ritkán végeznek ilyen műtétet. A vastagbél tehermentesítésére szolgál.

Szimoideosztóma

Sztóma a szigmabélen. A bal alhason kialakított sztóma. Általában egynyílású és végleges. Leggyakrabban végbéldaganat műtét során kerül kialakításra akkor, ha a záróizomzatot is el kell távolítani. A megmaradó bélszakasz végét varrják ki a hasfalra. Mivel az eltávolított szakasz rövid, mindössze 30-40 cm, a vastagbél funkciója lényegében változatlan marad. A közvetlen műtét utáni időszakot kivéve normál, formált széklet ürül.

Transzvezosztóma

Sztóma a haránt vastagbélen. A köldök felett, jobb vagy bal oldalon kerül kialakításra. Általában kétnyílású, gyakran ideiglenes. Egy bélcsonkot külön nyíláson keresztül a bőr szintje fölé emelnek és a bőrhöz varrják. A műtétet követően a bél visszacsúszását egy támasztó pálca (híd) akadályozza meg, ami a varratszedéskor kerül eltávolításra. A műtét után a széklet híg, később a megmaradt vastagbél hosszától és a táplálkozástól függően pépes, esetleg formált lehet.